Húsz évvel ezelőtt nagy szerelmünk volt a Tátra. Több alkalommal kisebb nagyobb csapattal fedeztük fel. Még Hejcéről is indítottunk rövid kirándulásokat. Sokszor tettünk kísérletet a Lomnic meghódítására. Többször az időjárás nem fogadott kegyeibe. Volt, hogy a felvonó romlott el. Valami mindig közbejött.
Gondolva egy nagyot, idén újra felkerestük a régi emlékeket. Mindezt már gyerekekkel. Kicsit féltünk, fogják e bírni, s főleg mennyire fog tetszeni nekik.
Nagy örömünkre, az ismeretlen környezet több erőt adott nekik. Minden gond nélkül jöttek, másztak ugráltak velünk.
Számunkra egy kicsit megdöbbentő is volt. Ez már egy másik Tátra. Az évekkel ezelőtti nagy vihar nyomait még nem heverte ki. A fenyők betegségét sem sikerült megállítani. Ahol régen erdőben sétáltunk, ott most kopárság kísérte utunk.
Ennek ellenére, most is gyönyörű. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk.
Néhány kép itt található
Érdekességek és tapasztalat:
- A régi kempingünknek nyoma sincs
- Az elektricskára a postán kell jegyet venni, sem a megállóban sem a vonaton nem kapható. Igaz ellenőr sem jött.
- A parkolóőröket az automaták váltották fel, nem mindig egyértelmű, hogy is működnek.
- Lényegesen kevesebb a magyar turista, mint az emlékeinkben. Annál több a helyi kiránduló, még hét közben is.
- Naptejet vinni kell!
- Lomnici felvonóra előre kel jegyet venni jó pár nappal előtte. Ügyesen kell saccolni mikor is lesz jó idő.
- Az egyhetes nyaralásunk legköltségesebb rére a felvonó ára volt. Több mint a szállásdíjunk.
- A Koffolát meg kell kóstolni! Ez a szlovákok helyi üdítője, valahol a cola és az unikum ízvilága között. Állítólag gyógynövényekből is készül. Van üveges és csapolt verzió is.
Jó túrázást, sok kirándulást!
